Transzlációszabályozás kutatócsoport

Kutatásvezető: Dr. Villányi Zoltán

A transzlációt hajlamosak vagyunk egyszerű folyamatnak, a génkifejeződés egyik zavartalan és folyamatos lépésének tekinteni, amelynek során az információ mRNS-ről fehérjére fordítódik. Az utóbbi években azonban az RNS-biológia gyors fejlődésével módosult a transzlációról alkotott kép. Kiderült ugyanis, hogy a transzláció nagyon is dinamikus: egyes kodonoknál a folyamat lelassul, néha vesztegel. Kiderült az is, hogy ez a jelenség a fehérjekomplexek kotranszlációs összeszerelődésének szükségszerű velejárója.  Az Rpt1 és Rpt2 proteaszóma fehérjék például “megvárják egymást”, és együtt fejezik be a transzlációt, ami nélkülözhetetlen szoros és sztöchiometrikus kölcsönhatásukhoz. Kísérleteink fényt derítettek arra, hogy ezek a transzlációban elakadt riboszómák Not1 tartalmú granulumokban tárolódnak, ily módon védve vannak a riboszóma minőségellenőrzési folyamatától. Egy in silico szűrésnek köszönhetően sok olyan fehérjekomplexet azonosítottunk, amelyek minden előjel szerint hasonló transzlációs szabályozás alatt állnak. Ezek között feltűnően magas volt a genotoxikus stresszhatások elleni védelemben szerepet játszó komplexek aránya. Tumorbiológiai jelentőségük miatt a genotoxikus stresszhatások elleni védelemben szerepet játszó komplexek transzláció általi szabályozásának megértését tűztük ki célul.